Ez a blogbejegyzés egy vendégcikk alapján született, amelyet a Karson Consulting oldalára írtam.
Sokan nyűgnek élik meg a nyári szabadságot, különösen akkor, ha túl sok a feladat. Ugyanakkor mindenkinek, a vezetőnek és a vállalkozásnak is jót tesz, ha ki tud kapcsolódni és fel tudja tölteni az energiaraktárait.
Három típusú vezetőt ismertem meg:
- Zavartalanul nyaral. Ne háborgassák!
- A reggeli órákban és a munkaidő végén dolgozik, a köztes időben nyaral. Igényli a rendszeres tájékoztatást, informálást.
- Irodája legfontosabb eszközeivel (laptop, telefon, töltő) a tengerparti napernyő alá költözik. Dolgozik tovább, mint otthon. Mintha mi sem történt volna.
Melyik hozzáállás a célravezetőbb? Tőled függ.
MIÉRT NE DOLGOZZ FEJBEN, AMÍG PIHENSZ?
Legalább 2 hetes (egybefüggő) zavartalan pihenés az ideális, hogy megújult erővel állj újból munkába. A környezetváltozással új ötletek, hatékony megoldások születhetnek a cég működésével, a saját szakmai életeddel kapcsolatban.
A pihenés hiánya pont annak a rovására megy, amire a vezető annyira vágyik: hatékony vállalat, üzleti eredmények, új ötletek.
Nem elég csak a testeddel szabadságra menni, vidd el a fejedet is, különben lassan eltűnik belőle a kreativitás, elillan a motiváció!
Aki képtelen leállni, mert úgy érzi, hogy nélküle megáll az élet a cégben, az számíthat arra, hogy egy idő után betegségek (szív- és érrendszeri problémák, táplálkozási zavarok, kiégés, depresszió, indulatkezelési problémák, stb.) „hálálják” meg a téves hozzáállást. Az súlyos kérdéseket vet fel, ha egy cég, egy szervezet nem tud nélkülözni egy vezetőt, vagy éppen fordítva: ha a vezető hiszi magáról, hogy nélkülözhetetlen. A háttérben a félelem, a bizalmatlanság, a delegálásra való képtelenség is meghúzódhat: úgy hiszi, valami balul sülhet el azalatt, amíg pihen. Ha el is megy nyaralni, akkor is szervez és tervez rendületlenül.
HOGYAN ÉRDEMES A VEZETŐNEK FELKÉSZÜLNIE A SZABADSÁGÁRA?
Tervezze meg! Ahogy egy költségvetést vagy értékesítési tervet, ezt is jó lehet időben elkészíteni.
Viccesen azt szoktam mondani, hogy a szabadság a szabadságolási terv elkészítésével kezdődik.
Az éves szabadságolási terv tulajdonképpen egy szimpla excel táblázat vagy online naptár is lehet. Tartalmazza a vezető szabadságának kezdő napját és a munkakezdés legelső napját, a helyettesítő nevét, elérhetőségét, kit és milyen ügyekben lehet keresni, illetve magát a vezetőt milyen ügyekkel kell keresni a szabadsága alatt. Ezt az információt minden érintettel célszerű megosztani.
A vezető a szabadságát megelőző hetekben írásban és személyesen adja át a konkrét feladatokat és a jogköröket (a vállalkozás és a feladatok jellegéből adódóan) a helyettesének. Fokozatosan vonja ki magát a mindennapok forgatagából, hogy a szabadsága idejére megfelelő legyen a munkavégzés házon belül, ő pedig zavartalanul nyaralhasson.
A szabadságolási terv elkészítésére (optimális időpont és helyettesítő(k) meghatározására) a legjobb idő az év eleje, de legalábbis akkor, amikor még minden szükséges intézkedésre van idő.
Mit érdemes a vezetőnek átgondolnia és megtennie, mielőtt szabadságra megy?
Feladatok, eldöntendők, elintézendők:
- Az átruházandó feladatoktól függően pár héttel a szabadsága előtt: milyen aktuális feladatot delegál és kinek?
- Milyen időpontban és milyen témában lehet vagy kell őt informálni a szabadsága alatt? Milyen csatornán keresztül várja az információkat? (email, telefon, stb.)
- Kit értesít előzetesen a szabadsága időpontjáról? (kb. 2 héttel a szabadsága előtt) (Fontos ügyfelek, társterületek vezetői stb., a helyettesítő(k) nevének, elérhetőségének megadásával.)
- E-mail beállítása, rövid információval: milyen idősávban van szabadságon, kit kereshetnek és milyen elérhetőséggel ebben az időtartamban?
Szakemberként javaslom még megfontolni:
- Fontos a jó időzítés. A halaszthatatlan döntéseket a szabi előtt vagy után érdemes meghozni, semmiképpen nem a szabadság alatt.
- Fokozatosan térjen vissza a munkába a pihenése után. Adjon magának még pár napot, hogy legyen ideje visszazökkenni, informálódni a teendőkről és eseményekről.
- Ha nehézséget jelent számára szabadságra menni, érdemes szakemberrel (coach, mentor) dolgoznia a delegálás és a bizalom témáján, a szabadságfélelmén („nem vagyok pótolható”-érzésén).
A leállási képesség tanulható.
Ha nem tud, vagy nem akar kikapcsolódni a vezető, azzal rossz mintát közvetít a munkavállalóinak, mert elvárásként élhetik meg, hogy a pihenésük alatt ők is dolgozzanak. Ez a családi életükre, az egészségükre is hatással van. Mindez végül kiégéshez, felmondáshoz, saját cég esetén feladáshoz is vezethet.
Akadálymentes, zavartalan pihenést kívánok minden vezetőnek!
