A vezetői önismeret a sikeres vezetés és a személyes fejlődés kulcsa. Ahhoz, hogy
hatékonyan és eredményesen vezess másokat, ismerned kell önmagad. Az
erősségeid és a fejlesztendő területeid, a helyzetekre és emberekre adott érzelmi
reakciókat, az értékrended, a missziód és a küldetésed hármasságát.
De mi az önismeret? A Wikipédia szerint:
“Az önismeret a pszichológiában gyakran használt kifejezés, amely alatt azt értjük, hogy az egyén ismeri saját személyiségének összetevőit, határait és lehetőségeit, betekintése van
viselkedésének rugóiba, hátterébe, motívumrendszerébe, és helyesen ítéli meg az emberi
kapcsolatokban játszott szerepét, hatását. [1]
Az önismeret fejlődő és fejleszthető képesség, mely formálható önmagunk megfigyelésével és
elemzésével, illetve a környezetünk felénk irányuló visszacsatolásai által kialakuló énképünk
tudatosításával. [2] Az önismereti fejlődés eredményeként létrejön a koherens énfogalom, és
kialakítható a helyes önértékelés.”
Miért kell mély önismeret egy vezető esetében?
A vezető példakép. Az emberek szeretnének olyanok lenni mint ő, vagy egyáltalán
nem szeretnének hasonlítani rá. Hatást kelt. Mindez visszahat arra, hogyan érzi
magát vezetőként, a csapata teljesítményére, motivációjára, biztonságérzetére,
kommunikációjára és a cég iránti elkötelezettségre. Összegezve: a cég eredményére.
A vezető önismerete hat a cég brandingjére, a vezető „személyes márkájára” is.
A vezetői önismeret a legfontosabb eszközök egyike a jobb vezetővé válásban.
Hasznos eszköz, amely segíthet ebben a folyamatban, a Johari ablak modell.
Illusztráció: Livits Réka
Joseph Luft és Harrington Ingham fejlesztett ki a 1950-es években. Ez a modell négy
négyzetről áll, amelyek az ismeretek és a tudatosság szempontjából különböző
területeket képviselnek:
1. Nyilvános terület: Ezek az ismeretek és tulajdonságok, amelyek mind nekünk, mind
másoknak is nyilvánvalóak. A munkahelyi képességeink és az általános
viselkedésünk ilyen területekre tartoznak.
2. Vak terület: Ezek olyan ismeretek és tulajdonságok, amelyek mások számára
nyilvánvalók, de önmagunk számára nem. Ide tartozhatnak olyan dolgok, amiket
másoknak elrejtünk vagy nem ismerünk fel magunkban. A visszajelzések elfogadása
segíthet ezen a területen.
3. Rejtett terület: Ezek olyan ismeretek és tulajdonságok, amelyeket mi ismerünk
önmagunkban, de mások számára nem nyilvánvalók. Gyakran ezeket a dolgokat
titokban tartjuk vagy nem osztjuk meg másokkal. A rejtett területeken való munka
lehetővé teszi, hogy mások jobban megértsék minket.
4. Ismeretlen terület: Ezek olyan ismeretek és tulajdonságok, amelyek sem nekünk,
sem másoknak nem ismertek. Ez az ismeretlen terület folyamatos felfedezés alatt áll,
és az életünk során változhat.
A Johari ablak segít abban, hogy a vezető átláthatóbbá váljon önmaga számára, és
lehetővé teszi a személyes fejlődést. A vezetői önismeret nemcsak a karrierünk,
hanem az életünk számos területén is segíthet növekedni és fejlődni.
Ha jobban megértjük saját erősségeinket és gyengeségeinket, sikeresebben
vezethetjük magunkat és másokat is. A Johari ablak segítségével elindulhatunk a
belső utazásunkon, hogy jobb vezetők és jobb emberek lehessünk.
Mi az, amin érdemes dolgozni vezetőként? (Mogyoróssy Ágnes: Inspiráló vezető c.
könyv alapján)
A könyvről itt olvashatsz bővebben:
https://mogyorossyagnes.hu/konyv_inspiralo_vezeto/
Impulzív-harcias vezető
Ha erősebbnek gondolja magát másoknál, akkor megköveteli azt, amire szüksége
van: a környezetet szeretné ellenőrzése alá vonni. Nincs tekintettel másokra, szeret
konfrontálódni. Erős a félelme, hogy valaki jobb nála és letaszítja a „trónról.”
Lehetőleg mindent egyedül old meg, kevés információt ad át, hiszen nem akarja,
hogy a többiek annyi tudhatnak mint ő, mert helyettesíthetővé válik.
Mikromenedzselése keveredik a stratégiai döntésekkel.
Szabálykövető vezető
A rendet és a stabilitást követi. A vezetői visszajelzése leginkább kritika.
Önmagában nem látja a hibát, fél azzal szembenézni, a külvilágban annál inkább
észreveszi a hibákat. Érzékeny a kritikákra, a konfliktusoktól pedig borsódzik a háta –
legyen az saját belső konfliktusa vagy a környezetével megélt konfliktus. Célja, hogy
megfeleljen a felettese elvárásainak.
Racionális, modern vezető
Leginkább az üzleti világban találkozunk velük.
Legfőbb mozgatórugói az eredmény, a siker, az autonómia és a státusz. Kevés az
érzelem, hiszen a ráció, az ész uralkodik. Kifelé sikeres, befelé stresszes. Az
érzelmeit inkább elnyomja. Az empátiát, az érzelmi intelligenciát és a stresszkezelést
érdemes fejlesztenie.
Elfogadó, pluralista vezető
Fontos értékei: láthatóság, empátia, közös értékek, fenntarthatóság, a munkatársak
jólléte. Ez a szervezeti kultúra része.
Teal
Elsődleges számára a csapat sikere. Win-win helyzeteket teremt, megmutatja a
sérülékeny gyenge oldalát, erre biztatja a többieket is. Pszichológiai biztonságot
teremt.
Az önismeret, így a vezető önismerete is egy folyamatos utazás. Egy egész életen át
tartó nagyon izgalmas expedíció.