Egy Deloitte tanulmány szerint a munkavállalók 77 %-a panaszkodott már kiégésre a jelenlegi munkakörében. A munkavállalók kimerültsége egyre nagyobb problémát jelent.
Az állandó elérhetőség, a teljesítménykövetelmények és a hétköznapok bizonytalansági helyzetei mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkatársak kimerültnek érezzék magukat.
A vezetőknek hatalmas szerepük van abban, hogy saját maguk és csapatuk jólétét megőrizzék.
A munkatársak kimerültsége nem csak egyéni probléma, bármennyire is hihetetlennek tűnik elsőre ez az állítás. Az egyén fáradtsága, túlterheltsége mögött gyakran további okok is állnak, melyek a csapat és a szervezet egészére is hatással vannak, megoldásuk sok esetben ezen a szinten is keresendő.
Ebben a cikkben arra szeretnék rávilágítani, hogy milyen módon javíthat egy vezető azon, hogy a csapata ne legyen kimerült, és milyen megoldásokat adhat ezekre a problémákra egyéni, csapat és szervezeti szinten.
Összeszedtem néhány stratégiát:
1. Home office vs. visszatérés az irodába?
Gyanítom, hogy vezetőként neked is a legnagyobb teher, ami a válladat nyomja az eredmény, a teljesítmény, a csapatmunka hatékonysága.
Bizonyára benned is felmerült, hogy mivel teszel jót a csapatodnak és a cégnek, hogy visszarendelsz mindenkit az irodába, vagy marad az otthoni munkavégzés.
A vezetőként biztosítani kell, hogy a döntés ne befolyásolja negatívan a munkavégzés hatékonyságát, a munkatársak hangulatát. A folyamat megkönnyíthető a transzparenciával az irodai visszatérés tervezése kapcsán, és a rendszeres, tiszta kommunikációval az intézkedésekről, az elvárásokról és a változásokról.
Alapvetően a munka jellege, a csapat érettsége is befolyásoló tényező.
Van olyan csapat, ahol feleslegessé vált az iroda, mert mindenki otthonról végzi a munkáját és a csapat tagjai hetente egyszer találkoznak személyesen egy külső helyszínen, ahol megvitatják az elvégzett feladatokat és megbeszélik a következő hét terveit. Jól működő, összeszokott csapat. Ez esetben a csapatépítő alkalmak száma sűrűsödhet.
Ez a fenti példa ritka, a legtöbb csapatnál átlagban heti egy napot lehet közös megegyezéssel home office-ban tölteni. Sok munkavállalóra a heti 1 nap inkább negatívan hat és a frusztráltság érzetét kelti, mert átalakultak a szokások a pandémia után, és nem tartják elégnek az egy napot.
2. Rugalmas munkaidő és munkavégzési lehetőségek
A flexibilis munkaidő és a home office lehetőségek lehetővé teszik a munkatársak számára, hogy egyensúlyt találjanak a munka és magánéletük között.
Az önmegvalósítás korát éljük, ezért ezzel csökken a stressz és nő a munkavállalók elégedettsége.
A legjobb megoldásnak azt látom, ha erről a vezető közösen egyeztet a csapatával, meghallgatja, hogy ki miként érez és gondolkodik erről.
Ezek figyelembevételével döntenek.
3. Kommunikáció
Amennyiben a vezető nyitott és őszinte kommunikációs légkört teremt, akkor a csapattagok bátrabban megosztják az aggodalmaikat, bizonytalanságukat.
A kiventillálás azért is hasznos, mert a bizonytalanság félelmet szül, ez pedig kimerültséghez vezet. Egy HBR tanulmány szerint a kisebb szervezeti változások pl. egy kolléga távozása, új vezető érkezése 2,5-szer okoz nagyobb kimerülést, mint egy egész szervezetet átfogó átalakulás, hiszen a változás nagyon közelről érinti őket.
Ezért is tartom hatékony megoldásnak a közös programokat, szokások kialakítását, amelyek támogatják a közösségi élményt, megerősítik azt az érzést, hogy közösen minden nehézség leküzdhető.
Ilyen lehetőség például, hogy mindenki elmeséli az előző hét sikereit, mi az ami inspirálja őket, mit olvastak?
4. Feladatok és terhek egyensúlyozása
A vezető felelőssége, hogy megfelelően ossza el a feladatokat és terheket a csapaton belül, figyelembe véve az egyéni erősségeket és terhelhetőségeket. A túlzott munkaterhelés elkerülésére a vezető időnként vizsgálja felül a feladatokat és szükség esetén ossza újra azokat. Számít az egyén is.
5. Fejlődési mindset vs. rögzült gondolkodásmód
A változások és átszervezések kapcsán új feladatok keletkeznek. Van, aki új csapatba kerül. Ezek az új feladatok folyamatosan új készségek kifejlesztését vonják maguk után.
Érdemes abban is támogatni a kollégákat, hogy átkeretezzék az ilyenkor esetleg elhangzó mondatokat:
Ha pl. valaki azt fogalmazza meg, hogy „nem tudom megcsinálni, erre nem vagyok képes” – akkor közösen színezzétek újra a mondatot: Én most abban a folyamatban vagyok, hogy tanulom a…, képes vagyok újat tanulni.
6. Visszajelzés és értékelés
A rendszeres visszajelzés és értékelés, a heti 1:1 megbeszélések segítik időben felismerni és kezelni a problémákat, megelőzni a kimerültséget.
A megoldáson dolgozz ne a problémán!
Az a legjobb, ha a vezető a saját és a csapata kimerültségével proaktívan törődik. Az optimális munkakörnyezet kialakítása mellett támogatást nyújtson a dolgozóknak az egészséges munkavégzésben és életvitelben.
A jóléti intézkedések és a pozitív munkahelyi környezet hozzájárulnak a csapat hatékonyságához és elégedettségéhez, a kimerültség csökkentéséhez.
+1 Pro tipp a mindenapokra
Mutass példát a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartásában!
Ez inspirálja és támogatja a csapattagokat az egészséges életmód kialakításában.
Ne támogasd a „mindig elérhető vagyok” hozzáállást, hiszen neked is van magánéleted!
Kivételes esetben adj csak ki a nap végén sürgős feladatot. Törekedj inkább az egyenletes feladatkiosztásra.
Figyelj a megfelelés vágytól égő kollégára, aki elnyomja a személyes szükségleteit!
Támogasd abban, hogy jobban tudja képviselni magát! Ahogy már említettem: számít az egyén is.
Mutasd meg te is a sérülékeny részed, ne csak a vezetői akaratod, hiszen te is ember vagy, néha ér hibázni és elfáradni!
Garantálom, hogy ha elkezded beépíteni a fentieket a mindennapi vezetői működésedbe, akkor rövidtávon kiemelkedő sikereket értek el a csapatoddal és fenntartható lesz a kiegyensúlyozott munkavégzés.
Köszönöm az eddigi figyelmed. Ha hasznosnak találtad a témát, iratkozz fel a hírlevelemre, hogy elsőként értesülj a tartalmaimról:
