Amikor a HBR legújabb május-júniusi számában megjelent a The Art of Asking Smarter Questions című cikk, azonnal nekiültem elolvasni, mert coachként az egyik legfontosabb eszközöm, hogy jó kérdéseket tudjak feltenni, amelyek előrelendítik az ügyfelek gondolkodását, közelebb viszik a céljaikhoz.
Tanultam kérdezéstechnikát és tisztakommunikációs tréningen is megtanultam a terápiás kérdezés technikáit. A kérdésmix összeállításának kutatásáról most először. Annyira lelkes lettem, hogy szeretném veletek is megosztani, mert az üzleti élet szereplőjeként, vagy akár segítő szakemberként izgalmas lehet megismerkednünk a kérdésmix fogalmával.
Hogyan lehet jól kérdezni?
Kissé elcsépelt ugyan, de a jó kérdésfeltevés titka az, ami segíti a probléma megértését, a hatékony döntéshozatalt, a stratégiai döntések előkészítését.
A cikk megvilágítja a kérdezés finom árnyalatait és technikáit, amelyekkel vezetők támogathatják a csapatukat a fejlődésben, a változásban, a mindennapi munkában.
A cikk öt kulcsfontosságú kérdéstípust határoz meg:
- oknyomozó
- spekulatív
- értelmező
- produktív
- szubjektív.
A fenti típusok különböző aspektusokat nyitnak meg a döntéshozatal folyamatában, segítenek elérni a célokat, feltárni azokat a lehetőségeket, amelyeket egyébként könnyen figyelmen kívül hagynánk.
Mit jelentenek az egyes kérdéstípusok?
Az oknyomozó kérdések arra összpontosítanak, hogy mi történt és miért? A célja az ilyen típusú kérdéseknek, hogy minél mélyebbre ássunk, amíg a rejtett információk a felszínre nem bukkanak.
A spekulatív kérdésekkel (Mi lenne, ha…?) kreatívabb megoldásokat keresünk a problémákra.
Az értelemző kérdések (Mennyire hasznos ez? Miről szól ez a probléma valójában?) segítenek szintetizálni és újra értelmezni az adott problémát.
A produktív kérdések (Hogyan mérjük a…?) az erőforrásokat és a lehetőségeket vizsgálják.
Végül a szubjektív kérdések a személyes érzésekre és a rejtett motivációkra helyezik a hangsúlyt: személyes fenntartások, frusztráció, feszültségek. Ezek erően befolyásolják a döntéshozatalt. (Mi az, amit nem mondunk ki?)
Fontos!
A „Miért?” kérdésekkel bánjunk csínján, mert ellenállást válthatnak ki. Jobb, ha a miért-tel kezdődő kérdéseinket átkeretezzük: Hogy lehet…jobb eredményeket elérni?
A hatékonyabb kérdések alkalmazása nem mindig egyszerű feladat, mert sokszor ragaszkodunk azokhoz a kérdezéstechnikákhoz, amelyek sikerre vezettek korábban. Kényelmesebb ezért ezekre a “sikeres” kérdésekre támaszkodni más típusú vizsgálódásaink rovására.
Ha szeretnénk megtalálni a kérdéstípusok egyensúlyát, akkor az önismeret fejlesztése és a kérdések stílusának tudatosabb összeállításában tudunk előbbre lépni. A kutatók megalkottak egy önértékelő tesztet, ami segít felmérni a kérdésstílusokat és betekintést ad a kérdezési preferenciánkba, szokásainkba.
A tudatosabb kérdezéstechnika nemcsak technikai készség, hanem egy „growth mindset” is, ami nyitottságot és kíváncsiságot igénye mind a vezetőtől, mind a csapat tagjaitól.
A kutatók véleménye, hogy okos kérdezéssel javul a csapatmunka és jobb eredmények születhetnek.
Hogyan találd meg a kérdésfeltevéseidben az egyensúlyt?
👉 Elengedhetetlen az önismeret (gyengeségek fejlesztése, erősségek felismerése, vakfoltokra való éberség) és az egyensúly megtalálása a kérdések különböző típusai között.
👉 Tudatosan figyeld meg, milyen típusú kérdéseket teszel fel leginkább!
👉 „Fejleszd a kérdező izmaid” és alkalmazd az öt típust a jobb egyensúly érdekében!
Neked mi a véleményed a kérdésmixről? Te is kipróbálod?
Forrás: Harvard Business Review 2024. május-június digitális kiadványa: The Art of Asking Smarter Questions c. cikke alapján
