A napokban részt vettem egy rendezvényen, ahol a coachingot érintő etikai kérdés is terítékre került.
Megleptem magam, hogy miért lettem dühös a hallottakon, aztán úgy döntöttem, hogy írok erről abban a reményemben, hogy másoknak is hasznos lehet.
KEDVES OLVASÓM! Most egy “tisztázó” cikket kapsz arról, hogy a coach mit és kinek adhat tovább az ügyfelével kapcsolatban.
Elöljáróban annyit, hogy az ICF (International Coaching Federation) tagjaként, a világ legnagyobb coachszervezetének vonatkozó előírásait ismerem, és ezen alapelvek mentén írom ezt a cikket.
Az ICF szerint a coach alapkompetenciáját, és így a coaching szakma alapját, két fontos tényező határozza meg: az etikus viselkedés és a titoktartás.
A coach számára szerintem elengedhetetlen, hogy rendelkezzen egy belső iránytűvel is, amely segíti az etikus viselkedésben és döntéshozatalban.
Amikor a coach egy coaching folyamatra szerződik, és amennyiben tagja egy coach szakmai szervezetnek, be kell tartsa az adott szervezet (jelen esetemben az ICF) etikai kódexének előírásait. A kódex része a titoktartás is.
Mit is jelent ez pontosan? A coachnak tisztában kell lennie azzal, hogy kivel és mit oszthat meg. Már a folyamat kezdete előtt tisztázza, és egyértelmű megállapodást köt a megbízóval és/vagy az ügyféllel arról, hogy mire vonatkozik a titoktartása, és mire nem.
A megbízóval való írásbeli és szóbeli szerződés része a tájékoztatás és a titoktartás kereteinek meghatározása. Ennek lényege, hogy például egy vállalati coaching folyamatban nem a coach, hanem az ügyfél számol be a vezetőjének vagy/és a HR-nek a coaching folyamatról, a haladásáról.
A coachot köti a megállapodásban foglalt titoktartás! Ha minden érintett jelen van (az ügyfél, a felettes és/vagy a HR, a coach), a coach ekkor is szerződik az ügyfelével, hogy részéről mi hangozhat el ebben a megbeszélésben.
Mi a helyzet a szupervízióval?
A szakmai fejlődése érdekében a coach az eseteit szupervízióba viszi.
Fontos tudni, hogy a szupervízort is köti a titoktartás. Az írásbeli és szóbeli megállapodás része kell legyen annak is, hogy a coach az ügyféllel kapcsolatos esetet szupervízióban is megoszthatja és feldolgozhatja.
A szupervízióban az ügyfél nem beazonosítható. Rendszerint annyi információ kerül megosztásra, amennyi a szakmai támogatáshoz szükséges. Például: „Az ügyfelem, körülbelül 45 éves, egy IT-cégnél dolgozik, és azon dolgozunk, hogy menjen vagy maradjon.”
Miért jár egy coach szupervízióba?
Szakmai személyiségének önreflexióval történő fejlesztéséért. Neki is szüksége van támogatásra, elakadhat egy a folyamatban. Azért jár szupervízióba, hogy nagyobb rálátása legyen önmagára és a folyamatra.
Ha ügyfélként azt tapasztalod, hogy a coach, akivel dolgozol, olyan információkat ad át rólad és a veled kapcsolatos folyamatról, amelyre nem szerződtetek előzetesen, fontold meg a vele való munka befejezését és keress vagy kérj egy másik szakembert!
Az ilyen helyzetekben ugyanis sérül a bizalom, az irántad való tisztelet, amely nélkül nincs hatékony és eredményes coaching.
Ha az ICF Etikai Kódexéről szeretnél többet megtudni, itt tájékozódhatsz: ICF Etikai Kódex GYIK
Ha van véleményed vagy tapasztalatod a fentiekkel kapcsolatban, írd meg nekem!
Szívem szerint így zárnám soraim: “Csodás őszi napokat kívánok!” De 34 fokban?
Azért kísérletet teszek, így: Csodás szeptemberi napokat!
Köszönöm az eddigi figyelmed!
Ha hasznosnak találtad, iratkozz fel a hírlevelemre, hogy elsőként értesülj a tartalmaimról:
