Nemrég „Festelen” 2 napot töltöttem el az online HR Fest konferencián a dolgozó sarkomban. Üdítő élmény volt hallgatni az előadásokat, HR ötleteket. Jó érzéssel töltött el, hogy a COVID második hullámában is vannak cégek, akik rendszeresen törődnek a munkatársak egészségi és mentális állapotával.

Ebben a helyzetben, amikor nő a stressz foka, a bizonytalanság és a frusztráció mindenkiben, már a bőséges vezetői kommunikáció sem elég eszköz! Mégis vannak cégek, ahol a kommunikáció elégséges szintet sem ér el! Vajon miért?

Tavasszal megtanultuk, hogy a korrektség, a felelősség vállalása, a vezetői hibázás, az őszinteség ma már alapvető, és nem nélkülözhető vezetői attitűdök. Batiz András szavait hoztam el a konferenciáról: „A vezető legyen profi és autentikus!” Túl nagy elvárás ez egy vezetővel szemben? Nem hiszem. Ha egy vezető rendelkezik ezekkel a viselkedésjegyekkel, akkor a munkavállalóknak nem kell minden személyes interakciót nélkülöző írásos felmondással megelégedniük, anélkül, hogy a vezetőjük személyesen kommunikálna az elbocsátásukról. Ne fogjuk a vírusra a személyes találkozó elmaradását!

Van telefon, Skype, Messenger, Zoom, Google Meet, és hasonló nyalánkságok. Mondjuk el az okokat, az indokokat személyesen! Vezetőként, ha nem vagyunk elég „bátrak” ehhez, szavak nélkül is azt áruljuk el, hogy a pillanatnyi könnyebb utat választjuk, mert félünk őszintének lenni, nincs merszünk szembenézni a távozásra kényszerült munkatárssal, és nem tudunk visszajelzést adni.

Vagyis vannak fejlesztendő területeink. Coaching-gal ezek a területek fejleszthetőek. Milyen történetet mesélsz magadnak a vezetői szerepedről? Maxwell után szabadon: Vezetőként hegynek felfelé vannak az álmaid, közben a lejtőn lefelé tartó szokásokkal élsz.

Kérdésed van? Keress meg!

A kiemelt képet készítette: Livits Réka