Amikor a HBR legújabb május-júniusi számában megjelent a The Art of Asking Smarter Questions című cikk, azonnal nekiültem elolvasni, mert coachként az egyik  legfontosabb eszközöm, hogy jó kérdéseket tudjak feltenni, amelyek előrelendítik az ügyfelek gondolkodását, közelebb viszik a céljaikhoz.

Tanultam kérdezéstechnikát és tisztakommunikációs tréningen is megtanultam a terápiás kérdezés technikáit. A kérdésmix összeállításának kutatásáról most először. Annyira lelkes lettem, hogy szeretném veletek is megosztani, mert az üzleti élet szereplőjeként, vagy akár segítő szakemberként izgalmas lehet megismerkednünk a kérdésmix fogalmával.

Hogyan lehet jól kérdezni?

Kissé elcsépelt ugyan, de a jó kérdésfeltevés titka az, ami segíti a probléma megértését, a hatékony döntéshozatalt, a stratégiai döntések előkészítését.

A cikk megvilágítja a kérdezés finom árnyalatait és technikáit, amelyekkel vezetők támogathatják a csapatukat a fejlődésben, a változásban, a mindennapi munkában.

A cikk öt kulcsfontosságú kérdéstípust határoz meg:

• oknyomozó
• spekulatív
• értelmező
• produktív
• szubjektív.

A fenti típusok különböző aspektusokat nyitnak meg a döntéshozatal folyamatában, segítenek elérni a célokat, feltárni azokat a lehetőségeket, amelyeket egyébként könnyen figyelmen kívül  hagynánk.

Mit jelentenek az egyes kérdéstípusok?

Az oknyomozó kérdések arra összpontosítanak, hogy mi történt és miért? A célja az ilyen típusú kérdéseknek, hogy minél mélyebbre ássunk, amíg a rejtett információk a felszínre nem bukkanak. 

A spekulatív kérdésekkel (Mi lenne, ha…?) kreatívabb megoldásokat keresünk a problémákra.

Az értelemző kérdések (Mennyire hasznos ez? Miről szól ez a probléma valójában?) segítenek szintetizálni és újra értelmezni az adott problémát.

A produktív kérdések (Hogyan mérjük a…?) az erőforrásokat és a lehetőségeket vizsgálják.

Végül a szubjektív kérdések a személyes érzésekre és a rejtett motivációkra helyezik a hangsúlyt: személyes fenntartások, frusztráció, feszültségek. Ezek erően befolyásolják a döntéshozatalt. (Mi az, amit nem mondunk ki?)

Fontos! 

A „Miért?” kérdésekkel bánjunk csínján, mert ellenállást válthatnak ki. Jobb, ha a miért-tel kezdődő kérdéseinket átkeretezzük: Hogy lehet…jobb eredményeket elérni?

A hatékonyabb kérdések alkalmazása nem mindig egyszerű feladat, mert sokszor ragaszkodunk azokhoz a kérdezéstechnikákhoz, amelyek sikerre vezettek korábban. Kényelmesebb ezért ezekre a “sikeres” kérdésekre támaszkodni más típusú vizsgálódásaink rovására.

Ha szeretnénk megtalálni a kérdéstípusok egyensúlyát, akkor az önismeret fejlesztése és a kérdések stílusának tudatosabb összeállításában tudunk előbbre lépni. A kutatók megalkottak egy önértékelő tesztet, ami segít felmérni a kérdésstílusokat és betekintést ad a kérdezési preferenciánkba, szokásainkba.

A tudatosabb kérdezéstechnika nemcsak technikai készség, hanem egy „growth mindset” is, ami nyitottságot és kíváncsiságot igénye mind a vezetőtől, mind a csapat tagjaitól.

A kutatók véleménye, hogy okos kérdezéssel javul a csapatmunka és jobb eredmények születhetnek.

Hogyan találd meg a kérdésfeltevéseidben az egyensúlyt?

👉 Elengedhetetlen az önismeret (gyengeségek fejlesztése, erősségek felismerése, vakfoltokra való éberség) és az egyensúly megtalálása a kérdések különböző típusai között.

👉 Tudatosan figyeld meg, milyen típusú kérdéseket teszel fel leginkább!

👉 „Fejleszd a kérdező izmaid” és alkalmazd az öt típust a jobb egyensúly érdekében!

Neked mi  a véleményed a kérdésmixről? Te is kipróbálod?

Forrás: Harvard Business Review 2024. május-június digitális kiadványa: The Art of Asking Smarter Questions c. cikke alapján

Biztos vagyok abban, hogy hallottad már a bölcs tanácsot: “Csináld azt, amit szeretsz!” vagy “Kövesd a szenvedélyed!” Miért kapjuk ezeket a bölcs útravalókat? A mindennapok rohanásában könnyen elfelejtjük azokat az értékes gondolatokat, amelyekkel elindultunk: tudást arról, hogy mi az, amit igazán szeretünk csinálni, és amiben értéket tudunk adni a világnak!

Egy kivételes példa erre az a villanyszerelő srác, akire ajánlással találtam rá.

Amikor megjött hozzánk, azonnal megköszöntem neki, hogy gyorsan és pontosan érkezett a megbeszélt időpontra. Őszintén bevallottam neki, hogy nem ezt vártam. Meglepett a válasza: “Gyorsan jöttem, mert tudom, mennyire fontos az új lakásban, hogy a lámpák is fel legyenek szerelve.”

“Fényt viszel az emberek otthonába?” – kérdeztem. Széles mosollyal bólintott.

Ez a fiatalember nem csak azért ér el sikereket, mert ért a szakmájához, hanem azért is, mert szívvel-lélekkel végzi azt.

Nem hirdeti a szolgáltatását, mégis sok megrendelése van. Sok új otthon épül a környéken, és az ő telefonszáma kézről-kézre jár.

Nemcsak lámpákat szerel fel vagy vezetékeket cserél ki. Van egy miért-je: fényt visz az emberek otthonába. Valódi értéket teremt, amit látok az elhivatottságában és az ügyfelek iránti tiszteletében. Nagyon szorítok neki, hogy hosszú évek múltán is megőrizze a miért-jét.

Önreflexió

Amíg ezt a bejegyzést írom, fel-felbukkan bennem a kép öt-hat évvel ezelőtti önmagamról, aki fáradt és kimerült volt. Elvesztettem a miértjeimet útközben. Hosszú hónapokon át tartó belső munkára volt szükségem, hogy  újra megtaláljam a céljaim és az új identitásomat is definiálni tudtam.

Üdítő színfolt az ügyfélpalettámon az az ügyfelem is akiről nem rég írtam egy  posztot.  Itt olvashatod: https://bit.ly/angolulmindennap

Sok év után is szereti és lelkesedik a munkája iránt. Célt tűzött ki maga elé, hogy folyékonyan tudjon angolul  kommunikálni és tudását idegen nyelven is átadni. Hetente órákat áldoz kora reggel és a napi munkája után, hogy tanuljon és gyakoroljon.

Kitartása, lelkesedése és türelme engem is inspirál. Erőt merítek belőle a folyamatos fejlődésemhez.

Amikor az életünkben vagy a munkánkban új irányt veszünk, érdemes feltenni ezeket az önreflexiós kérdéseket és megtalálni a leghitelesebb válaszokat.

• Mi az igazi szenvedélyem?
• Hogyan teremthetek ideális munkakörnyezetet magamnak?
• Ki és hogyan támogat az álmaim megvalósításában?
• Mekkora autonómiára van szükségem a munkám során?
• Hogyan szeretném, hogy elismerjék az erőfeszítéseimet?

Mi az, amivel Te viszel fényt a magad és mások életébe?

Az egyensúly megtalálása a magánélet és a cégvezetés között kihívásokkal teli. Különösen
akkor, ha a párkapcsolatban egyik fél túlságosan is elfoglalt a cégvezetés miatt.

Mit tehetünk a párkapcsolatunkban, hogy átvészeljük a túlterhelt időszakokat?

A kommunikáció kulcsfontosságú. Ha céget vezetsz, fontos előre megbeszélni a
partnereddel (és akár a többi családtaggal), hogy milyen időszakok lesznek kiemelten
sűrűek.

Ha a társunk megérti és támogatja ezt a helyzetet, könnyebb megtaláljuk a harmóniát. Az ilyen
előzetes beszélgetések során, mindenki fel tud készülni az előttük álló kihívásokra és nehézségekre. Tudjuk egymást támogatni és tudatos elkötelezettséggel kezelni az egyensúlyt.

Hasznos letisztázzuk, hogy melyek a közös – és az egyéni céljaink.

Egy jól működő párkapcsolatban mindkét fél támogatja a másikat az egyéni célok elérésében is. Lehet, hogy az egyikőjük céget vezet, míg a másik egy teljesen más területen épít karriert, netán kisgyerekkel van otthon.

Tiszteljük egymás ambícióit és segítsük a társunkat azok elérésében. A közös célok megalkotása pedig hozzájárul ahhoz, hogy az egyéni céljaink elérése mindkettőnk számára ésszerű legyen.

Egy cég vezetése gyakran jelentős idő- és energiaráfordítást igényel. A cégvezetőknek gyakran kiszámíthatatlan az időbeosztásuk. Elengedhetetlen, hogy a partnerként ezt megértsük és elfogadjuk.

Építsünk fel egy közös normarendszert, aminek a központi eleme, hogy mindkét fél elkötelezett a kapcsolat mellett, és keresi a kompromisszumos lehetőségeket a különböző igények között.

Szánjunk időt a társunkra és a kapcsolatra még akkor is, ha a munkával eltöltött időszak
embert próbáló. 

Sarkalatos pont a közös „énidő” megtervezése. Tervezzük meg közösen előre a nyári szabadságot. A szabadságunk ideje alatt egyeztessük le azt is, hogy a nap melyik szakaszában kapcsoljuk be a telefont és nézünk rá az emailjeinkre. Így a társunkat ez nem váratlanul éri, és tud egyéb programot tervezni erre az időre. Egy lényeges konfliktusforrást tudunk így megelőzni.

A nyári szabadság mellett azt is hasznosnak tartom, ha a társak a heti vagy napi énidőt is
közösen megtervezve, egyeztetve előre „beírják” az időpontokat a naptárba. Így tervezve tudsz elmenni sportolni munka után, vagy moziba a hétvégén. Ezek figyelembevételével döntenek.

Tervezéssel, odafigyeléssel könnyebben megtaláljuk az egyensúlyt.

A mindennapi stresszt is kezelnünk kell, hiszen fontos szerepet játszik az egyensúly
megtartásában. Egyszerű technikák, amire nem gondolunk, mégis jótékony hatással lehet a feszültség levezetésére. Ha ennek ellenére feszültebbek, ingerültebbek vagyunk, tudjunk
elnézést és megértést kérni a társunktól.

Már pár perces stresszlabda használat, légzőgyakorlatok vagy egy rövid séta a közeli parkban, reggeli relaxáció apró csodákra képes. Támogatják a mentális és fizikai jólétünket. Összességében a megfelelő kommunikáció, a kölcsönös támogatás és az időmenedzsment, a közös programok előzetes tervezése, a feszültségek kezelése kulcsfontosságú tényezők a magánélet és a cégvezetés közötti egyensúlyozásban.

Mi az egyensúly titka? Ez egy nehéz kérdés. Áltassuk magunkat azzal, hogy létezik egyensúly? Nem, nincs tökéletes egyensúly!

Hiszem azonban, őszintén kommunikálunk egymással és egy-egy túlterhelt időszakban
bátorítjuk, támogatjuk egymást, figyelünk a másikra, tudatosan és tervezetten szánunk időt a pihenésre és stresszkezelésre is, akkor ezek a lépések segítenek abban, hogy hosszútávon is megtaláljuk a kiegyensúlyozottságot az életünkben a kapcsolatunkban és ki tudunk lépni a mókuskerékből.

Egy Deloitte tanulmány szerint a munkavállalók 77 %-a panaszkodott már kiégésre a jelenlegi munkakörében. A munkavállalók kimerültsége egyre nagyobb problémát jelent.

Az állandó elérhetőség, a teljesítménykövetelmények és a hétköznapok bizonytalansági helyzetei mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkatársak kimerültnek érezzék magukat.

A vezetőknek hatalmas szerepük van abban, hogy saját maguk és csapatuk jólétét megőrizzék.

A munkatársak kimerültsége nem csak egyéni probléma, bármennyire is hihetetlennek tűnik elsőre ez az állítás. Az egyén fáradtsága, túlterheltsége mögött gyakran további okok is állnak, melyek a csapat és a szervezet egészére is hatással vannak, megoldásuk sok esetben ezen a szinten is keresendő.

Ebben a cikkben arra szeretnék rávilágítani, hogy milyen módon javíthat egy vezető azon, hogy a csapata ne legyen kimerült, és milyen megoldásokat adhat ezekre a problémákra  egyéni, csapat és szervezeti szinten.

Összeszedtem néhány stratégiát:

1. Home office  vs. visszatérés az irodába?

Gyanítom, hogy vezetőként neked is a legnagyobb teher, ami a válladat nyomja  az eredmény, a teljesítmény, a csapatmunka hatékonysága.

Bizonyára benned is felmerült, hogy mivel teszel jót a csapatodnak és a cégnek, hogy visszarendelsz mindenkit az irodába, vagy marad az otthoni munkavégzés.

A vezetőként biztosítani kell, hogy a döntés ne befolyásolja negatívan a munkavégzés hatékonyságát, a munkatársak hangulatát. A folyamat megkönnyíthető a transzparenciával  az irodai visszatérés tervezése kapcsán, és a rendszeres, tiszta kommunikációval az intézkedésekről, az elvárásokról és a változásokról.

Alapvetően a munka jellege, a csapat érettsége is befolyásoló tényező.

Van olyan csapat, ahol feleslegessé vált az iroda, mert mindenki otthonról végzi a munkáját és a csapat tagjai hetente egyszer találkoznak személyesen egy külső helyszínen, ahol megvitatják az elvégzett feladatokat és megbeszélik a következő hét terveit. Jól működő, összeszokott csapat. Ez esetben a csapatépítő alkalmak száma sűrűsödhet.

Ez a fenti példa ritka, a legtöbb csapatnál átlagban heti egy napot lehet közös megegyezéssel home office-ban tölteni. Sok munkavállalóra a heti 1 nap inkább negatívan hat és a frusztráltság érzetét kelti, mert átalakultak a szokások a pandémia után, és nem tartják elégnek az egy napot.

2. Rugalmas munkaidő és munkavégzési lehetőségek

A flexibilis munkaidő és a home office lehetőségek lehetővé teszik a munkatársak számára, hogy egyensúlyt találjanak a munka és magánéletük között.

Az önmegvalósítás korát éljük, ezért  ezzel csökken a stressz és nő a munkavállalók elégedettsége.

A legjobb megoldásnak azt látom, ha erről a vezető közösen egyeztet a csapatával, meghallgatja, hogy ki miként érez és gondolkodik erről.

Ezek figyelembevételével döntenek.

3. Kommunikáció

Amennyiben a vezető nyitott és őszinte kommunikációs légkört teremt, akkor a csapattagok bátrabban megosztják az aggodalmaikat, bizonytalanságukat.

A kiventillálás azért is hasznos, mert a bizonytalanság félelmet szül, ez pedig kimerültséghez vezet. Egy HBR tanulmány szerint a kisebb szervezeti változások pl. egy kolléga távozása, új vezető érkezése  2,5-szer okoz nagyobb kimerülést, mint egy egész szervezetet átfogó  átalakulás, hiszen a változás nagyon közelről érinti őket.

Ezért is tartom hatékony megoldásnak a közös programokat, szokások kialakítását, amelyek támogatják a közösségi élményt, megerősítik azt az érzést, hogy közösen minden nehézség leküzdhető.

Ilyen lehetőség például, hogy mindenki elmeséli az előző hét sikereit, mi az ami inspirálja őket, mit olvastak?

4. Feladatok és terhek egyensúlyozása

A vezető felelőssége, hogy megfelelően ossza el a feladatokat és terheket a csapaton belül, figyelembe véve az egyéni erősségeket és terhelhetőségeket. A túlzott munkaterhelés elkerülésére a vezető időnként vizsgálja felül a feladatokat és szükség esetén ossza újra azokat. Számít az egyén is.

5. Fejlődési mindset vs. rögzült gondolkodásmód

A változások és átszervezések kapcsán új feladatok keletkeznek. Van, aki új csapatba kerül. Ezek az új feladatok folyamatosan új készségek kifejlesztését vonják maguk után.

Érdemes abban is támogatni a kollégákat, hogy átkeretezzék az ilyenkor esetleg elhangzó mondatokat:

Ha pl. valaki azt fogalmazza meg, hogy „nem tudom megcsinálni, erre nem vagyok képes” – akkor közösen színezzétek újra a mondatot: Én most abban a folyamatban vagyok, hogy tanulom a…, képes vagyok újat tanulni.

6. Visszajelzés és értékelés

A rendszeres visszajelzés és értékelés, a heti 1:1 megbeszélések segítik időben felismerni és kezelni a problémákat, megelőzni a kimerültséget.

A megoldáson dolgozz ne a problémán!

Az a legjobb, ha a vezető a saját és a csapata kimerültségével proaktívan törődik. Az optimális munkakörnyezet kialakítása mellett támogatást nyújtson a dolgozóknak az egészséges munkavégzésben és életvitelben.

A jóléti intézkedések és a pozitív munkahelyi környezet hozzájárulnak a csapat hatékonyságához és elégedettségéhez, a kimerültség csökkentéséhez.

+1 Pro tipp a mindenapokra

Mutass példát a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartásában!

Ez inspirálja és támogatja a csapattagokat az egészséges életmód kialakításában.

Ne támogasd a „mindig elérhető vagyok” hozzáállást, hiszen neked is van magánéleted!

Kivételes esetben adj csak ki  a nap végén  sürgős feladatot. Törekedj inkább az egyenletes feladatkiosztásra.

Figyelj a megfelelés vágytól égő kollégára, aki elnyomja a személyes szükségleteit!

Támogasd abban, hogy jobban tudja képviselni magát! Ahogy már említettem: számít az egyén is.

Mutasd meg te is a sérülékeny részed, ne csak a vezetői akaratod, hiszen te is ember vagy, néha ér hibázni és elfáradni!

Garantálom, hogy ha elkezded beépíteni a fentieket a mindennapi vezetői működésedbe, akkor rövidtávon kiemelkedő sikereket értek el a csapatoddal és fenntartható lesz a kiegyensúlyozott munkavégzés.

Köszönöm az eddigi figyelmed. Ha hasznosnak találtad a témát, iratkozz fel a hírlevelemre, hogy elsőként értesülj a tartalmaimról:

Fritz Perls, a Gestalt terápia megalkotója rendkívüli ember volt. (A Gestalt terápia egy
humanisztikus és élményközpontú terápiás megközelítés, amelyet Fritz Perls és
munkatársai fejlesztettek ki az 1940-es években.)

A szó – Gestalt – német eredetű, és alakot, formát jelent.

A hagyományos terápiákkal szemben a Gestalt terápiában az a törekvés, hogy az itt és most-ban tisztábban és nagyobb panorámában lássuk a helyzetüket, és képesek legyünk felelősséget vállalni az életükért. Szeretem, ahogy a terápiás keretek tiszteletben tartják azt, hogy ahány ember, annyi valóság létezhet. 

És miért áll a Gestalt közel a szívemhez?

Azért, mert a terapeuta aktívan vesz részt a terápiás folyamatban. Lehet rajzolni, állni, megérintődni, kísérletezni. Az igazán gyógyító folyamat a két ember – terapeuta és kliens – kapcsolatából, kreatív igazodásából bontakozik ki.

Perls gondolatai a mai emberről:

„A mai átlagember alacsony hatásfokon él. Bár nem nagyon szenved, mégis keveset tud arról, hogyan kell igazán kreatívan élni. A világ óriási lehetőségeket kínál számára, amelyekkel gazdagíthatná és élvezetesebbé tehetné az életét, mégis céltalanul kóborol, nem igazán tudja, mit akar.”

„Ügyesen beszél a gondjairól, de megbirkózni nem tud velük.”

Gestalt ima

Biztos vagyok benne, hogy a Gestalt esszenciája, Perls imája rezonál benned tovább.

Így szól:
„Én én vagyok.
Te pedig te vagy.
Nem azért vagyok a világon, hogy megfeleljek az elvárásaidnak.
És te sem azért vagy ezen a világon, hogy megfelelj az elvárásaimnak.
Az én – én.
A te pedig te.
Ámen.”

A terápia célja

A terápia célja, hogy az emberek tudatosan éljék meg és dolgozzák fel az érzéseiket,
a gondolataikat és a viselkedésüket. Ehhez sokszor kísérletező megközelítéssel,
testtudatossággal, olykor spontán megoldásokkal jutunk el. Ezek új megtapasztalást,
egy másik nézőpontot hozhatnak.

🔸 Az “itt és most” fókusz: 

A Gestalt terápia alapelve az itt és most fókusz, tudatosan a jelen pillanatban tapasztalt érzések és gondolatok megfigyelése, valamint a testi és érzelmi reakciókra való figyelemfelhívás. Az ülések során gyakran használunk kreatív technikákat, mint például a szerepjáték, a vizualizáció vagy a képzeletbeli helyzetre való ráhangolódás.

Az “itt és most” fókusz lehetővé teszi az emberek számára, hogy mélyebben megértsék és elfogadják magukat, valamint hogy az aktuális pillanatban kezdjenek el változtatni és cselekedni.

🔸 A testfókusz: 

A Gestalt terápia különös hangsúlyt helyez a testi érzetekre és a testi tapasztalatokra. Az ülés során arra ösztönözlek, hogy figyelj a testedben megjelenő érzetekre, mint például a feszültség, a nyomás, a zsibbadás vagy a légzés módjára. A testfókusz lehetővé teszi számodra, hogy mélyebb kapcsolatba kerülj a saját testeddel, és felismerd az összefüggéseket.

A testfókusz segítségével megtapasztalható, hogy az érzelmi állapotok és a testi érzetek kölcsönhatásban vannak egymással, és ezáltal nagyobb rálátást érhetsz el az egész személyiséged működéséről.

🔸 A kreatív igazodás:

A Gestalt terápia kreatív és alkotó megközelítésen alapul. Ezek támogatnak abban, hogy kifejezd magad, meglásd a szükségleteid és új nézőpontokat fedezz fel. Ezek közé tartozhatnak a szerepjátékok, a vizualizáció, a művészeti terápia vagy a szimbólumok használata.

A kreatív igazodás lehetővé teszi, hogy kifejezd és feldolgozd a belső érzéseid és konfliktusaid, valamint új megoldásokat találj a problémákra.

Miért érdemes Gestalt terápiára jelentkezz?

Ha keresed az önmegvalósítás útját, szeretnéd megérteni önmagad és kapcsolataid,
vagy egyszerűen csak szeretnél kiegyensúlyozottabb és teljesebb életet élni, a
Gestalt terápia kiváló lehetőség lehet a számodra. A folyamat gyakorlati előnyei – a
jelen megélése, az önelfogadás, a hatékony kommunikáció, az önismeret és a
kreatív megoldáskeresés – az életminőség javítása.

Köszönöm az eddigi figyelmed. Ha mélyebben érdekel a Gestalt módszertana, olvass róla IDE KATTINTVA , és jelentkezz be egy egyéni 30 perces konzultációra, ahol megbeszéljük nyitott kérdéseid!

Ha ez most nem érdekel, de a témát hasznosnak találtad, iratkozz fel a hírlevelemre, hogy elsőként értesülj a tartalmaimról: