GESTALT PERSPEKTÍVÁK – kulcsok az önfejlesztéshez, új nézőpontok a tartalmasabb együttműködéshez

Nagy kedvencem a Gestalt. Legelőször ca. 13 éve hallottam, hogy létezik ez az irányzat.
Aztán teltek-múltak az évek és egyre közelebbi kapcsolatba kerültünk.

Az történt, hogy a saját útkereséseim során belekóstoltam pár önismereti, terápiás irányzatba és végül a Gestalt lett számomra az az irányzat, amit mélyebben meg akartam ismerni.

Nehéz, kihívásokkal teli élethelyzetben voltam, majdnem feladtam,  de végül 4 év tanulás után megszereztem a Norvég Gestalt Intézet oklevelét, tagja lettem az EAGT- nek (Europian Association for Gestalt Therapy) és a Magyar Gestalt Egyesületnek, ahol etikai bizottság elnöke is vagyok.

Nap mint nap dolgozom az ügyfeleimmel a Gestalt filozófiája szerint, amit egy nagy ötvöző tégelynek tekintek. Ebben jól megfér mindaz, ami izgat: egy alkotás, egy mozdulat, a meditáció, a lelassulás, a mesék. 

Mekkora transzformáló erejük van egy-egy folyamatban!

A Gestalt inkább szól a megtapasztalásról, a megélésről, mégis megkísérlem összefoglalni, hogy számomra mit jelent.

Követem ebben az egyik legfontosabb alapelvét: “az egész több mint a részek összessége”.

Az a reményem, hogy a nagy nyári forróságban, talán lesz időd megállni, lelassulni és elmélkedni a feltett kérdéseken.

🗝️ ALAK-HÁTTÉR (figure-ground)

A Gestalt megközelítés egyik alapelve az alak-háttér megkülönböztetés. Mindig van egy fókuszban lévő elem (alak), és egy háttér, amely ezt kiegészíti. Figyeld meg a borítóképet.  Az életben és a munkában is fontos, hogy felismerjük, mi a valódi probléma (alak) és mi az, ami körülveszi (háttér).

Alak az, ami kiemelkedik a környezetéből és leköti a figyelmünket. Egy érzet, egy gondolat, egy érzés. Az én alakom, ami kiemelkedik ebben a pillanatban, amikor éppen befejezném ezt a posztot: érzem, hogy éhes vagyok. Gondoskodnom kellene a folyadékbevitelről is ebben a nagy hőségben. Az éhségem viszont olyan erős, hogy felülírja azt, hogy szomjas is vagyok, meg ezt a posztot is be kellene időzítsem, mert annyit vacakoltam már vele.

Mi az, ami számodra kiemelkedik és alakká válik most? 

A háttér az, ami nincs a figyelmünk előterében. A fenti a helyzetet alapul véve például a posztírás, ami pár perce még alak volt és lekötötte a figyelmem, az éhségérzetem és a szomjoltási szükségletem miatt háttérbe szorul. Egyre feszültebb vagyok, a gyomrom is korog. Már nem tudok arra figyelni, hogy egy értelmes mondatot leírjak. Felállok és kinyitom a hűtő ajtaját…

HOGYAN TUDOD AZ ALAK-HÁTTÉR ELVÉT ALKALMAZNI A MINDENNAPOKBAN? MIKÉNT TUDOD A FIGYELMED A LÉNYEGES DOLGOKRA FORDÍTANI ÉS MEGLÁTNI A KÜLÖNBSÉGET? 

🗝️ POLARITÁSOK

Az élet tele van ellentétpárokkal (polaritásokkal), mint például a munka és a pihenés, az aktivitás és a passzivitás, szeretem és nem szeretem munkák, fény és árnyék.

Az igazi kihívás az, hogy hogyan találjuk meg az egyensúlyt közöttük, mivel a felismerésük és elfogadásuk vezet a belső harmóniánkhoz, a harmonikusabb kapcsolatokhoz.

Itt van Noémi esete. Hatalmas munkatempót diktál magának, miközben folyamatosan mosolyog. Felkelti a kíváncsiságom, hogy ekkora terhelés mellett honnan van energiája mosolyogni is? Elmeséli, hogy vezetőként erősnek kell lennie és aki erős, az nem „picsog”,
hanem mosolyogva végzi a feladatát.

Egy kísérletre hívom (erről mesélek később) és hamarosan megtapasztalja, hogyan működik a mindennapjaiban. A nehéz helyzeteket mosollyal és jókedvvel palástolja, miközben beleszakad a terhekbe, de nem vesz erről tudomást. Azt is egy kézlegyintéssel intézi el, hogy folyamatosan meg van fázva.

TE MILYEN ELLENTÉTPÁROKAT TAPASZTALSZ A MINDENNAPI ÉLETEDBEN? HOGYAN KEZELED ŐKET?

🗝️ TUDATOSSÁG (Awareness)

Tudatosnak lenni annyit jelent, mint jelen lenni a pillanatban, ott, ahol az élet történik. Nem kalandozunk az életünk múltjában és a jövőt sem kutatjuk.

Figyelünk a bennünk zajló érzetekre, érzésekre (“fáradt vagyok, fáj a fejem, feszült vagyok, amikor Kornél, az új főnököm beszél hozzám”). A külvilágban zajló történésekre, tapasztalatokra is éber vagyok: most száll fel egy repülő – látom és hallom, miközben átsuhan egy gondolat a fejemben, hogy ez a repülő ma már a 4., amit látok.

Mi az, amit a leghamarabb tudatosítasz? 

A gondolataid?

Az érzéseid?

A külvilág eseményeit?

Az első lépés a valódi változás felé, amikor a régi mintáinktól eloldozva meglátjuk Kornél korábban fel nem ismert értékeit vagy azt, hogy az állandó panaszkodásunkkal hogyan hatunk
a környezetünkre.

A tudatosság „élesítésében” a leginkább bevált módszerem, amikor egy hosszabb hétvégén elvonulok egy csendes helyre és fülön csípem a pillanatnyi gondolataim, érzéseim és érzeteim. Egy igazán kiváló belső utazás.

TE MILYEN TECHNIKÁKKAL FEJLESZTED A TUDATOSSÁGOD?

🗝️ KÍSÉRLETEZÉS (Experimentation)

Kísérletezéssel, egy újabb ajtó kinyitásával, egy helyzet újra értelmezésével a szokásostól eltérő viselkedési mintákat, cselekvéseket próbálhatunk ki egy biztonságos környezetben.

Ez támogat abban, hogy az ismert helyzetekben rugalmasabbak legyünk és kreatív megoldásokra leljünk.

Emlékeztek még Noémire? Pár napja a beleegyezését kértem, hogy csináljunk egy
kísérletet. Noémi, aki hatalmas munkatempót diktál magának, miközben folyamatosan mosolyog. A helyiségben fellelhető összes tárgyat: párnát, takarókat, laptopot, könyveket a kezébe adom. Annyit kérek, hogy szóljon, ha már úgy érzi, hogy elég. Rakom és rakom a terheket Noémire.

Már szép kis kupacot ölelnek át a karjai. Egy kis virágvázánál elérkezünk ahhoz a ponthoz, amikor már elég. Sírni kezd. „Elég! Nem bírom tovább…” Elkezdünk dolgozni a személyes határaival.

PRÓBÁLTÁL MÁR VALAMIT MÁSKÉNT CSINÁLNI A MUNKÁDBAN, AZ ÉLETEDBEN? MILYEN EREDMÉNYT HOZOTT?

🗝️ A VÁLTOZÁS PARADOXONA (Paradox of Change), AZ ELFOGADÁS EREJE

Ez a kedvencem. A valódi változás akkor következik be, amikor elfogadjuk önmagunkat olyannak, amilyenek vagyunk. Az önelfogadásból származó belső béke nyitja meg az utat a változás felé, a növekedéshez és fejlődéshez. A legerősebb élményem ezzel kapcsolatban, amikor nem tudtam eldönteni, hogy folytassak-e egy munkát, vagy sem.

A pro és kontra érvek egyformán kiegyensúlyozták a mérleg serpenyőjét. Nehéz helyzetbe kerültem önmagammal, mert egy döntésnél számomra csak két lépés lehetséges: igen vagy nem, pro vagy kontra. Azt hoztam a gyerekkoromból, hogy mindig kell tudni dönteni.

De mi van akkor, ha még nem tudom, ha nem érett meg a helyzet rá? Nehéz volt elfogadnom, hogy még nem tudom. Elfogadni, hogy most ez van. Ebből a „most még nem tudom”-ból váratlanul bontakozott ki a megoldásom. A maga természetességében, anélkül, hogy döntésre kényszeríteném magam.

TE IS TAPASZTALTAD MÁR A VÁLTOZÁS PARADOXONÁT AZ ÉLETEDBEN?

Köszönöm az eddigi figyelmed. Ha mélyebben érdekel a Gestalt módszertana, olvass róla IDE KATTINTVA , és jelentkezz be egy egyéni 30 perces konzultációra, ahol megbeszéljük nyitott kérdéseid!

Ha ez most nem érdekel, de a témát hasznosnak találtad, iratkozz fel a hírlevelemre, hogy elsőként értesülj a tartalmaimról:

A napokban kaptam egy felkérést, hogy beszéljek a konfliktusokról, és arról, hogyan hatnak a konfliktusok a csapat teljesítményére. A felkérésben konkrét eseteket is kértek. Kutattam az emlékeimben, és hirtelen felbukkant az XYZ Kft. esete, – egy közepes méretű KKV -, ahol 2 ember vitája komoly hatással volt egy projekt kimenetelére.

A Harvard Business Review-ban (2024. május 7.) megjelent egyik cikkben

A csapatokon belül kibontakozó konfliktusok 4  típusáról írt a szerző.

• A konfliktus egy ember köré szerveződik  A feszültséget vagy vitát a csapatban ehhez az egy emberhez köthetjük.
• Két ember nem ért egyet a csapatban. Ez a leggyakoribb konfliktus típus egy csapatban, amikor két ember ellenséges viszonyt ápol egymással.
• Harcoló frakciókkal találkozunk egy csapaton belül, amikor két csoport nem ért egyet.

Veszélyes attitűd, mivel a frakciók a másik fél nézőpontját nem akarják figyelembe venni.

• Egymás hibáztatása

A csapatban nézeteltérés uralkodik. Mindenki mindekivel vitatkozik. Ez a vita például akkor nyilvánul meg, amikor elindul egy projekt és mindenkinek eltérő ötletei vannak arra, hogy mit és hogyan csináljon a csapat. Vagy egy gyenge teljesítmény esetén, amikor a csapat tagjai egymást hibáztatják az eredményekért.

XYZ Kft. esetében az volt a helyzet, hogy két ember nem értett egyet a csapatban, ami a többi csapattagban is feszültséget keltett.

A konfliktus közvetlen érintettjei:

• Gyula, a csapat vezetője
• Kati, senior munkatárs
• Zoltán, junior kolléga

A konfliktus kezdete

Gyula, a csapat vezetője, és Kati, a csapat egyik legjobban teljesítő senior munkatársa között egyre gyakrabban alakultak ki nézeteltérések. Az ellentétek főként a munka szervezésének módjából fakadtak.

Gyula úgy érezte, hogy Kati túlzottan önálló, és gyakran megkerüli őt a döntéshozatalban. Kati viszont úgy gondolta, hogy a felettese mikromenedzsel, és nem ad neki elegendő teret az önálló munkára.

A helyzet akkor eszkalálódott, amikor egy fontos projekt határideje közeledett, és Kati úgy döntött, hogy a csapat junior tagját, Zoltánt bevonja a munkába, anélkül hogy erről előzetesen egyeztetett volna Gyulával. Gyula erről értesülve az egyik hétindító meetingen a csapat előtt nyilvánosan kritizálta Katit.

A konfliktus tovább mélyül…

Az incidens után a csapatban feszült légkör alakult ki. Kati visszahúzódott, csak a legszükségesebb feladatokat végezte el. Már alig kommunikált a csapattal, így Zoltánhoz is alig szólt.

Zoltán is kellemetlen helyzetbe került, hiszen szívesen dolgozott Katival, ugyanakkor azt érzékelte, hogy vezetőjének ez nem tetszik.

Gyula és Kati között egyre nehezebbé vált az együttműködés, ami kihatott a projekt előrehaladására is.

Én is színre lépek.

A cég tulajdonosa felismerte, hogy külső támogatást  kell kérnie a konfliktus megoldásához, ezért megkért,  hogy közvetítsek a felek között. Első lépésként egyéni beszélgetésben feltártuk Gyulával, majd Katival a konfliktus gyökereit, mindkét fél nézőpontját.

Gyula nézőpontja:

• Azt érezte, hogy vezetőként elveszíti a tekintélyét a csapat előtt.
• Tartott attól, hogy a csapatban kialakuló önálló döntéshozatal (egyénieskedés, ahogy nevezte) káoszba torkollik. A felszín alatt pedig az volt a félelme, hogy Katalin (így nevezte Katit, ha nem volt jelen) majd beelőzi őt.

Kati nézőpontja:

• Az volt a hiedelme, hogy a munkáját nem értékelik, és nem kap elég teret, hogy a képességeit kibontakoztathassa.
• Szeretett volna több felelősséget és bizalmat a vezetőjétől. A felszín alatt azt érezte, hogy ő nem fontos és nem számít.

Mi vezetett megoldáshoz?

Három egyéni coaching beszélgetés után közös megbeszélést javasoltam, ahol mindketten kifejezhették az érzéseiket és aggályaikat. A célom a kommunikáció fejlesztése, a kölcsönös megértés és bizalom növelése volt.

Mindkét féllel további 2 közös ülésben állapodtunk meg, aminek a célja:

1. Rendszeres egyeztetések kialakítása: Gyula és Kati heti rendszerességgel egyeztetnek a projekt előrehaladásáról, feladatokról és döntésekről. Így vált Zoltán Kati jobbkezévé.

2. Bizalom erősítése, delegálás: Közösen pontosították a  felelősségi köröket, átalakították Kati döntési jogkörét, és  azt is megbeszélték, hogy  Gyula milyen feladatokat delegál Katinak.

3. A végső egyeztetésben a tulajdonos is részt vett, aki megkönnyebbülve tapasztalta, hogy a konfliktus két embere között oldódott és a csapatra is pozitív hatással volt.

Eredmények és tanulságok

Néhány hónappal a közös munkánkat követően Kati ismét aktív szereplője lett a csapatnak, élvezte, hogy önállóan dolgozhat, és Gyula is nyitottabbá vált Kati és a csapattagok javaslataira.

A projekt időben és sikeresen zárult, ami erősítette a csapatban a bizalmat és a “vállvetve” együttműködést.

Vannak még vitáik? Persze, de azt Gyula irányításával konstruktív mederben tudják tartani.

Június van! Közeleg a nyári szabadságok ideje.

Neked is kihívás, hogyan hagyd ott a céged és a munkahelyi teendőidet egy időre?

Te melyik típus vagy az alábbiak közül?

1. “Állandóan elérhető vagyok.”

Úgy mész szabadságra, hogy közben folyamatosan elérhető vagy telefonon és/vagy e-mailen. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem tudsz teljesen kikapcsolódni.

2. “Előre dolgozom.”

A szabadság előtti hetekben duplán rákapcsolsz és extra órákat dolgozol, hogy mindent előkészíts a távolléted idejére. Ez jelentős stresszel és kimerültséggel jár.

Következésképpen a szabadság első napjait biztosan átalszod majd a napernyő alatt.

3. “Naponta pár órát dolgozom csak, hogy ne essek ki a ritmusból.”

Ha úgy döntesz, hogy szabadságod alatt is dolgozol pár órát naponta, hogy a legfontosabb feladatokkal ne maradj le.

4. “Nem delegálok.”

Gyakori probléma, hogy  nem tudsz, vagy nem akarsz hatékonyan delegálni, ezért a távolléted alatt is mindent te irányítasz.

Hogyan kellene szabadságra menj?

1. Kapcsolódj ki teljesen!

Legyél full offline!  Sem telefon, sem email!  Ez azt jelenti, hogy megbízol a csapatodban, akik kezelik a felmerülő problémákat.

2. Delegáld a feladatokat!

Delegáld a feladatokat jóval a szabadságod megkezdése előtt. Ez csökkenti a rád nehezedő terheket.

3. Tervezz előre!

A feladatok megtervezése, a munkatársak szabadságának ütemezése, a delegálás segít abban, hogy nyugodt szívvel menj szabadságra és tudj kikapcsolódni.

4. Következetesen kommunikálj!

A szabadság előtt egyeztess a csapatod tagjaival, hogy mindenki tudja, mire számíthat, és kihez fordulhat kérdésekkel a távolléted alatt.

Az igazi szabadság az, amikor távol a feladataidtól tudsz kikapcsolódni és pihenni.

Amikor frissen, új ötletekkel és energiával feltöltekezve a szabadságod végén ismét visszatérsz a munkához, azt tapasztalod hosszú távon, hogy ez mindenkinek (neked és a környezetednek is) előnyére válik.

Milyen előkészületeket tettél már meg, hogy zavartalanul tölthesd a nyári szabadságod? 

Amikor a HBR legújabb május-júniusi számában megjelent a The Art of Asking Smarter Questions című cikk, azonnal nekiültem elolvasni, mert coachként az egyik  legfontosabb eszközöm, hogy jó kérdéseket tudjak feltenni, amelyek előrelendítik az ügyfelek gondolkodását, közelebb viszik a céljaikhoz.

Tanultam kérdezéstechnikát és tisztakommunikációs tréningen is megtanultam a terápiás kérdezés technikáit. A kérdésmix összeállításának kutatásáról most először. Annyira lelkes lettem, hogy szeretném veletek is megosztani, mert az üzleti élet szereplőjeként, vagy akár segítő szakemberként izgalmas lehet megismerkednünk a kérdésmix fogalmával.

Hogyan lehet jól kérdezni?

Kissé elcsépelt ugyan, de a jó kérdésfeltevés titka az, ami segíti a probléma megértését, a hatékony döntéshozatalt, a stratégiai döntések előkészítését.

A cikk megvilágítja a kérdezés finom árnyalatait és technikáit, amelyekkel vezetők támogathatják a csapatukat a fejlődésben, a változásban, a mindennapi munkában.

A cikk öt kulcsfontosságú kérdéstípust határoz meg:

• oknyomozó
• spekulatív
• értelmező
• produktív
• szubjektív.

A fenti típusok különböző aspektusokat nyitnak meg a döntéshozatal folyamatában, segítenek elérni a célokat, feltárni azokat a lehetőségeket, amelyeket egyébként könnyen figyelmen kívül  hagynánk.

Mit jelentenek az egyes kérdéstípusok?

Az oknyomozó kérdések arra összpontosítanak, hogy mi történt és miért? A célja az ilyen típusú kérdéseknek, hogy minél mélyebbre ássunk, amíg a rejtett információk a felszínre nem bukkanak. 

A spekulatív kérdésekkel (Mi lenne, ha…?) kreatívabb megoldásokat keresünk a problémákra.

Az értelemző kérdések (Mennyire hasznos ez? Miről szól ez a probléma valójában?) segítenek szintetizálni és újra értelmezni az adott problémát.

A produktív kérdések (Hogyan mérjük a…?) az erőforrásokat és a lehetőségeket vizsgálják.

Végül a szubjektív kérdések a személyes érzésekre és a rejtett motivációkra helyezik a hangsúlyt: személyes fenntartások, frusztráció, feszültségek. Ezek erően befolyásolják a döntéshozatalt. (Mi az, amit nem mondunk ki?)

Fontos! 

A „Miért?” kérdésekkel bánjunk csínján, mert ellenállást válthatnak ki. Jobb, ha a miért-tel kezdődő kérdéseinket átkeretezzük: Hogy lehet…jobb eredményeket elérni?

A hatékonyabb kérdések alkalmazása nem mindig egyszerű feladat, mert sokszor ragaszkodunk azokhoz a kérdezéstechnikákhoz, amelyek sikerre vezettek korábban. Kényelmesebb ezért ezekre a “sikeres” kérdésekre támaszkodni más típusú vizsgálódásaink rovására.

Ha szeretnénk megtalálni a kérdéstípusok egyensúlyát, akkor az önismeret fejlesztése és a kérdések stílusának tudatosabb összeállításában tudunk előbbre lépni. A kutatók megalkottak egy önértékelő tesztet, ami segít felmérni a kérdésstílusokat és betekintést ad a kérdezési preferenciánkba, szokásainkba.

A tudatosabb kérdezéstechnika nemcsak technikai készség, hanem egy „growth mindset” is, ami nyitottságot és kíváncsiságot igénye mind a vezetőtől, mind a csapat tagjaitól.

A kutatók véleménye, hogy okos kérdezéssel javul a csapatmunka és jobb eredmények születhetnek.

Hogyan találd meg a kérdésfeltevéseidben az egyensúlyt?

👉 Elengedhetetlen az önismeret (gyengeségek fejlesztése, erősségek felismerése, vakfoltokra való éberség) és az egyensúly megtalálása a kérdések különböző típusai között.

👉 Tudatosan figyeld meg, milyen típusú kérdéseket teszel fel leginkább!

👉 „Fejleszd a kérdező izmaid” és alkalmazd az öt típust a jobb egyensúly érdekében!

Neked mi  a véleményed a kérdésmixről? Te is kipróbálod?

Forrás: Harvard Business Review 2024. május-június digitális kiadványa: The Art of Asking Smarter Questions c. cikke alapján

Biztos vagyok abban, hogy hallottad már a bölcs tanácsot: “Csináld azt, amit szeretsz!” vagy “Kövesd a szenvedélyed!” Miért kapjuk ezeket a bölcs útravalókat? A mindennapok rohanásában könnyen elfelejtjük azokat az értékes gondolatokat, amelyekkel elindultunk: tudást arról, hogy mi az, amit igazán szeretünk csinálni, és amiben értéket tudunk adni a világnak!

Egy kivételes példa erre az a villanyszerelő srác, akire ajánlással találtam rá.

Amikor megjött hozzánk, azonnal megköszöntem neki, hogy gyorsan és pontosan érkezett a megbeszélt időpontra. Őszintén bevallottam neki, hogy nem ezt vártam. Meglepett a válasza: “Gyorsan jöttem, mert tudom, mennyire fontos az új lakásban, hogy a lámpák is fel legyenek szerelve.”

“Fényt viszel az emberek otthonába?” – kérdeztem. Széles mosollyal bólintott.

Ez a fiatalember nem csak azért ér el sikereket, mert ért a szakmájához, hanem azért is, mert szívvel-lélekkel végzi azt.

Nem hirdeti a szolgáltatását, mégis sok megrendelése van. Sok új otthon épül a környéken, és az ő telefonszáma kézről-kézre jár.

Nemcsak lámpákat szerel fel vagy vezetékeket cserél ki. Van egy miért-je: fényt visz az emberek otthonába. Valódi értéket teremt, amit látok az elhivatottságában és az ügyfelek iránti tiszteletében. Nagyon szorítok neki, hogy hosszú évek múltán is megőrizze a miért-jét.

Önreflexió

Amíg ezt a bejegyzést írom, fel-felbukkan bennem a kép öt-hat évvel ezelőtti önmagamról, aki fáradt és kimerült volt. Elvesztettem a miértjeimet útközben. Hosszú hónapokon át tartó belső munkára volt szükségem, hogy  újra megtaláljam a céljaim és az új identitásomat is definiálni tudtam.

Üdítő színfolt az ügyfélpalettámon az az ügyfelem is akiről nem rég írtam egy  posztot.  Itt olvashatod: https://bit.ly/angolulmindennap

Sok év után is szereti és lelkesedik a munkája iránt. Célt tűzött ki maga elé, hogy folyékonyan tudjon angolul  kommunikálni és tudását idegen nyelven is átadni. Hetente órákat áldoz kora reggel és a napi munkája után, hogy tanuljon és gyakoroljon.

Kitartása, lelkesedése és türelme engem is inspirál. Erőt merítek belőle a folyamatos fejlődésemhez.

Amikor az életünkben vagy a munkánkban új irányt veszünk, érdemes feltenni ezeket az önreflexiós kérdéseket és megtalálni a leghitelesebb válaszokat.

• Mi az igazi szenvedélyem?
• Hogyan teremthetek ideális munkakörnyezetet magamnak?
• Ki és hogyan támogat az álmaim megvalósításában?
• Mekkora autonómiára van szükségem a munkám során?
• Hogyan szeretném, hogy elismerjék az erőfeszítéseimet?

Mi az, amivel Te viszel fényt a magad és mások életébe?

Az egyensúly megtalálása a magánélet és a cégvezetés között kihívásokkal teli. Különösen
akkor, ha a párkapcsolatban egyik fél túlságosan is elfoglalt a cégvezetés miatt.

Mit tehetünk a párkapcsolatunkban, hogy átvészeljük a túlterhelt időszakokat?

A kommunikáció kulcsfontosságú. Ha céget vezetsz, fontos előre megbeszélni a
partnereddel (és akár a többi családtaggal), hogy milyen időszakok lesznek kiemelten
sűrűek.

Ha a társunk megérti és támogatja ezt a helyzetet, könnyebb megtaláljuk a harmóniát. Az ilyen
előzetes beszélgetések során, mindenki fel tud készülni az előttük álló kihívásokra és nehézségekre. Tudjuk egymást támogatni és tudatos elkötelezettséggel kezelni az egyensúlyt.

Hasznos letisztázzuk, hogy melyek a közös – és az egyéni céljaink.

Egy jól működő párkapcsolatban mindkét fél támogatja a másikat az egyéni célok elérésében is. Lehet, hogy az egyikőjük céget vezet, míg a másik egy teljesen más területen épít karriert, netán kisgyerekkel van otthon.

Tiszteljük egymás ambícióit és segítsük a társunkat azok elérésében. A közös célok megalkotása pedig hozzájárul ahhoz, hogy az egyéni céljaink elérése mindkettőnk számára ésszerű legyen.

Egy cég vezetése gyakran jelentős idő- és energiaráfordítást igényel. A cégvezetőknek gyakran kiszámíthatatlan az időbeosztásuk. Elengedhetetlen, hogy a partnerként ezt megértsük és elfogadjuk.

Építsünk fel egy közös normarendszert, aminek a központi eleme, hogy mindkét fél elkötelezett a kapcsolat mellett, és keresi a kompromisszumos lehetőségeket a különböző igények között.

Szánjunk időt a társunkra és a kapcsolatra még akkor is, ha a munkával eltöltött időszak
embert próbáló. 

Sarkalatos pont a közös „énidő” megtervezése. Tervezzük meg közösen előre a nyári szabadságot. A szabadságunk ideje alatt egyeztessük le azt is, hogy a nap melyik szakaszában kapcsoljuk be a telefont és nézünk rá az emailjeinkre. Így a társunkat ez nem váratlanul éri, és tud egyéb programot tervezni erre az időre. Egy lényeges konfliktusforrást tudunk így megelőzni.

A nyári szabadság mellett azt is hasznosnak tartom, ha a társak a heti vagy napi énidőt is
közösen megtervezve, egyeztetve előre „beírják” az időpontokat a naptárba. Így tervezve tudsz elmenni sportolni munka után, vagy moziba a hétvégén. Ezek figyelembevételével döntenek.

Tervezéssel, odafigyeléssel könnyebben megtaláljuk az egyensúlyt.

A mindennapi stresszt is kezelnünk kell, hiszen fontos szerepet játszik az egyensúly
megtartásában. Egyszerű technikák, amire nem gondolunk, mégis jótékony hatással lehet a feszültség levezetésére. Ha ennek ellenére feszültebbek, ingerültebbek vagyunk, tudjunk
elnézést és megértést kérni a társunktól.

Már pár perces stresszlabda használat, légzőgyakorlatok vagy egy rövid séta a közeli parkban, reggeli relaxáció apró csodákra képes. Támogatják a mentális és fizikai jólétünket. Összességében a megfelelő kommunikáció, a kölcsönös támogatás és az időmenedzsment, a közös programok előzetes tervezése, a feszültségek kezelése kulcsfontosságú tényezők a magánélet és a cégvezetés közötti egyensúlyozásban.

Mi az egyensúly titka? Ez egy nehéz kérdés. Áltassuk magunkat azzal, hogy létezik egyensúly? Nem, nincs tökéletes egyensúly!

Hiszem azonban, őszintén kommunikálunk egymással és egy-egy túlterhelt időszakban
bátorítjuk, támogatjuk egymást, figyelünk a másikra, tudatosan és tervezetten szánunk időt a pihenésre és stresszkezelésre is, akkor ezek a lépések segítenek abban, hogy hosszútávon is megtaláljuk a kiegyensúlyozottságot az életünkben a kapcsolatunkban és ki tudunk lépni a mókuskerékből.